Petőfi Sándor: Szeptember végén
Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,
De látod amottan a téli világot?
Már hó takará el a bérci tetőt.
Még ifjú szívemben a lángsugarú nyár
S még benne virít az egész kikelet,
De íme, sötét hajam őszbe vegyül már,
A tél dere már megüté fejemet.
Elhull a virág, eliramlik az élet…
Ülj, hitvesem, ülj az ölembe ide!
Ki most fejedet kebelemre tevéd le,
Holnap nem omolsz-e sírom fölibe?
Ó mondd: ha előbb halok el, tetemimre
Könnyezve borítasz-e szemfödelet?
S rábírhat-e majdan egy ifjú szerelme,
Hogy elhagyod érte az én nevemet?
Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt,
Fejfámra sötét lobogóul akaszd,
Én feljövök érte a síri világból
Az éj közepén, s oda leviszem azt,
Letörölni véle könnyűimet érted,
Ki könnyedén elfeledéd hívedet,
S e szív sebeit bekötözni, ki téged
Még akkor is, ott is, örökre szeret!
Gyönyörű tájképek Magyarországról:
A képeket készítette: Zsigmond Zsolt.
Mindig szerettem ezt a verset és a képek lenyűgözőek!
Milyen az idő most Törökországban? Nem tudom mire számítsak.
Attól függ, melyik részre jössz (lásd GYIK). Ankara elég hideg, már nem lehet rövid ujjúban járkálni, és gyakran esik.
Köszi! Konya-ba megyek a hétvégén.
Akkor pakolj zárt cipőt meg egy pár pulcsit, az estek tényleg nagyon hűvösek tudnak lenni.
azért Nálad is vannak igencsak gyönyörűséges képek:)
Zsigmond Zsoltnak köszönhetően… 🙂
Anyám kedves verse volt!