Úgy néz ki, hogy a február nagy része tanulással és evéssel telik itt, a Nagy Utazás blogon. De nem panaszkodom, ugyanis ez a két tevékenység a kedvenceim közé tartozik. Szóval a halpultos bejegyzés és a középfokú török nyelvvizsga feladatsorok után ma egy újabb jóízű cikkel készültem, melyben a kadayıf-ról lesz szó.
A kadayıf egy rendkívül vékony tésztaféle, mely más nemzetek konyhájában angyalhaj (angolul angel hair) néven fut, és általában sósan, amolyan spagettiszerűen van elkészítve. Törökországban viszont leginkább édesen tálalják. Ez a közel-keleti ételkülönlegesség természetesen több formában is előfordul. Az egyik legkedveltebb variációt künefe-nek hívják, mely egy krémsajttal megtöltött, majd sütőben megsütött, kör alakú angyalhaj desszert. Egy másik elkészítési mód, amikor pisztáciát vagy diót szórnak a tésztába, majd azt feltekerik és megsütik, azután pedig meglocsolják cukorsziruppal (kadayıf sarma). Néha pedig megtöltik minden jóval, és olajban kisütik (kadayıf dolma). Ezeket az édességeket tálaláskor sokszor tejszínkrémmel vagy hagyományos török fagyival ékesítik.
Frissen készült, kilóra mért nyers kadayıf-ot a kis tésztaboltokban (yufkacı) lehet kapni, de ha előre megsütött, pár centi vastag, ropogós lapokat szeretne az ember, azokat is árulják majdnem mindegyik közértben. Sőt, manapság már mélyhűtött verziót is lehet találni.
Az első három és az utolsó kép forrása sorrendben: Yemek Tarifi, Volkan Andaç, Petit Chef és Erzurum Haber Gazetesi, Ev Atölyesi. A többi pedig saját készítésű.
Nagy utazás 
Tény, hogy megéhezem némelyik írásodtól (na meg a képi illusztrációtól), de ez most hatványozott eset, mert édességimádó vagyok. (Tanulság: nem késő este kell blogot olvasni. :D)
Felkerült a képzeletbeli “amit meg kell kóstolni, ha Törökországban járok” listára 🙂
Most nekem is csorog a nyálam rendesen. 🙂
Nekem is 😛
En annyira nem szeretem ( csak hogy ellenpont is legyen! 😀 ). Bar a künefe egeszen jo, szerintem 3 falatnal többet keptelenseg enni: meg fagyival sem! ^^
Neked melyik a kedvenc török édességed? Kitalálom… lokum? 🙂
A lokumot NAGYON szeretem, de csak a … szineset. Az amelyik feher es kokusszal van megszorva…ijj… De a kedvencem a SÜTLAÇ, bar szerintem az nem szamit, mert nem birom a tetejet, ami a sütestöl van, anelkül meg sima tejberizs vaniliaval, ami otthon is van (es a kedvencem) 😀
Nekem meg pont a fehér jön be, egy szép nagy pisztáciával a tetején. Nyami.
Jaaajjj de gyönyörűűek ezek a képek, nagy nagy kedvenceim ezek az édességek 🙂 És köszönöm, hogy megtudhattam, hogyan is készülnek !
Nagyon szívesen, máskor is! 🙂 Egyébként szerintem a kadayıf a közel-keleti konyha egyik legnagyobb találmánya. Nincs is jobb egy kis ropogós desszertnél, az meg, hogy mennyire édes, ugyis a töltelektől és/vagy az öntettől függ.
Kedves Petra!
Ankarai látnivalót kerestem, előbb angolul és svédül majd magyarul. Így találtam a blogodra. Több érdekességet tudtam meg, mint az összes többiből.
🙂
Ennek nagyon örülök! 🙂