Mivel augusztus végéig suliba jártam, és szeptember elején a férjem munkahelye elvállalt egy új belsőépítészeti megbízást, sajnos nem volt lehetőségünk megejteni az idei nyaralásunkat. Azért így is sikerült kipihenni magunkat, és legalább nem égtünk le. Remélem, nemsokára lesz lehetőségünk leutazni a tengerpartra vagy felfedezni egyéb izgalmas törökországi helyeket. Addig is majd olvasgatom mások élményeit, és igyekszem azokból feltöltődni. Vagy átnézem a tavalyi nyaralásról készült képeket…
Tavaly nyáron volt szerencsénk 10 csodálatosan pihentető napot eltöltenünk egy İzmir-hez közeli kisvárosban az Égei-tenger partján. A helyet Sığacık-nak hívják, de az odalátogató turisták kedvéért manapság Teos néven is emlegetik. Az anyósunknál vendégeskedtünk, aki egy domb tetején fekvő villában lakik.
A szellő által felénk hozott sós, nedves és üdítő levegőt beszippantva reggelente könnyedén keltünk ki az ágyból, hogy a teraszról elénk terülő égszínkék tengert és a hajókkal zsúfolt kikötőt megpillantva vidáman és energikusan kezdjük a napot.
A reggelit általában az erkélyen költöttük el, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt a közeli érintetlen erdőségekre, a környéken található tengerpartok egyikére és a domb alján elterülő farmokra.
A nyaralás során sokat sétáltunk és autóztunk a környéken, aminek köszönhetően sikerült felfedeznünk a csak pár kilométerre fekvő Seferihisar elnevezésű helyiséget is. Az ottani bazárokban végigkóstoltuk a helyben termelt zöldségeket és gyümölcsöket, különböző fajtájú és ízesítésű olíva bogyókat, valamint az ott készített friss sajtokat. A bazáros kalandjainkról sajnos nincs fotóm, mert a fényképezés helyett inkább az evésre és vásárlásra koncentráltunk.
Azt mondanom sem kell, hogy minden nap órákat töltöttünk el a homokos strandokon, ahol az úszás mellett halakra, rákokra és kagylókra vadászó, illetve kavics-gyűjtögető tevékenységeket is folytattunk. A tengerparton található kis éttermekben elfogyasztott ebéd után pedig bejártuk a színes villákhoz vezető kanyargós utakat is.
Párszor leruccantunk a közeli Ekmeksiz Plajı nevű strandra is, ahol a kristálytiszta és hullámmentes öbölnek köszönhetően nagyon gazdag a víz alatti élővilág, így akár több száz kisebb halból álló csapatokat is szemügyre lehet venni. Mivel aznap otthon hagytam a fényképezőgépem, ezért csak a strand honlapjáról és HH portálról letöltött képekkel szolgálhatok.
Ha Sığacık környékén jártok, mindenképp érdemes körbenéznetek a belvárosban elterülő, elég jól felújított és karban tartott várnegyedben, ami közvetlenül a kikötő mellett van.
A nyaralás alatt hírességekkel is összefutottunk, mert ebben a kisvárosban forgatják az évek óta futó, Kavak yelleri című népszerű török szappanoperát.
Volt szerencsénk megcsodálni egy halat fogó kóbormacskát is, ami a zsákmány elfogyasztása után kényelmesen letelepedett a pálmafák árnyékába, hogy szunyókáljon egy jó nagyot.
A hazafelé tartó jó pár órás buszozás alatt sem unatkoztunk. sikerült megörökítenem egy-két, építészeti remekműként is kategorizálható lakóházat, és egy párat a néha a semmi közepén épült mecsetekből. 🙂
Nagy utazás 
Csodálatos tengerpart és nagyon szép képek. Köszi 🙂