Törökországban valahogy minden szilveszter különös, és ez bizony nem a véletlen műve. Ehhez az ünnephez ugyanis egy külföldi szemével nézve igencsak furcsa török szokások kapcsolódnak.
Az itteni lányok, nők, és asszonyok többsége tradicionálisan piros alsóneműt visel szilveszter éjjelén. Én ezt akkor tudtam meg, mikor az egyébként rendkívül modern és közvetlen anyósom egy szép piros melltartóval lepett meg egy pár évvel ezelőtt. Aztán persze ragaszkodott ahhoz, hogy azt egyből felpróbáljam – merthogy az ugyebár szerencsét hoz. Máig sem tudom, hogy hogyan volt képes pontosan eltalálni a méretemet, de ez egy olyan részlet, amire lehet, hogy jobb, ha soha nem derül fény. Mondjuk csak azt, hogy a véletlen bizony csodákra képes!
December 31 kora estéjén mi általában összeülünk a szűkebb családdal, hogy elfogyasszuk a hagyományos szilveszteri pulyka-vacsorát. Míg Magyarországon nem szokás szárnyast fogyasztani az újév kezdetekor, itt azok (is) szerencsét hoznak. A hentesek kirakatai a szilveszter előtti pár napban megtelnek pulykákkal, némelyik jópofán ki van díszítve, vagy szó szerint fel van öltöztetve. Egy amerikainak az lehet az érzése, hogy itt épp Hálaadás (Thanksgiving) van.
Törökországban szilveszterkor a általában (adventi) gyertyát gyújtanak, és már hetekkel az esemény előtt feldíszített fával dekorálják a lakást! Itt a piros szalag, a csengő, a fenyőfa és az ajándékok nem a karácsony (amit persze a muzulmánok nem ünnepelnek), hanem az új év jelképei. Hát legyen! 🙂
Ráadásul Törökországban a télapó is szilveszterkor jön! Minden harmadik fiatal Mikulás-sapkát és alkoholtól vörös orrot visel, hogy illően megünnepelje a vadonatúj évet. A szakáll és nagy pocak legtöbbször elmarad, de az ajándékok nem. A télapó mindig meglepi a családtagokat és közeli barátokat valami aprósággal. Ennek köszönhetően a piros alsónemű kollekcióm évről évre bővül. Ez is bizonyítja, hogy a Közel-Kelet bizony csak első pillantásra prűd, a felszín alatt nagyon is buzognak az érzelmek és az elemi ösztönök. Ne aggódjatok, erről is vannak a tarsolyomban jó kis történetek. Addig is boldog 2012-őt mindenkinek! Amúgy törökösen.
Nagy utazás 
Hűha, akkor egy valamit már biztos be kell szereznem, ha egyszer sikerül a telet Törökországban tölteni! Várom az újabb posztokat!!! 🙂
Tobb mint egy honapja talaltam a blogodra. Gratulalok neked, irto sok erdekesseget tudtam meg Torokorszagrol. En erdelyi szarmazasu vagyok, ferjemmel az egyetemen ismerkedtem meg. Az utobbi 22 evet Gorogorszagban toltottem. Tavalytol nekifogtam a torok nyelvnek, konyveim nem nagyon voltak, ezert jol fogtak a tieid. Ha lenne neked egy par teszted (alap es kozepfoku) nagyon jol fogna. A Dilmer metodus konnyebb-e?
BOLDOG UJ EVET KIVANOK!
Szia! Nagyon örülök, hogy tetszik a blogom. Ami a teszteket illeti, van egy pár régebbi nyelvvizsga feladatlapom, majd feltöltöm őket. Addig is nézzél rá az itteni feladatokra: https://nagyutazas.wordpress.com/2011/10/06/egy-meses-feladat-torokul-tanuloknak-1-resz/
Jujj ez nagyon hasznos volt, köszi! Bar kb. en is összeraktam mar a törtenetet, hogy hogyan dekoralnak karacsonyi hangulatban, ha egyszer az tilos, de hat megoldjak, na! 🙂
Törökországban fogtok szilveszterezni? Kíváncsi vagyok, hogy te is kapsz-e majd piros alsóneműt. 🙂
Szia Petra! Most talaltam ra az oldaladra, es nagyon halas vagyok neked. Magyar lanykent en is Torokorszagban kotottem ki, eloszor csak munka miatt, de aztan szerelembe estem, eloszor a varosba, aztan pedig eletem parjaba! 🙂 Fel eve elek meg csak kint, es probalgatom tanulmanyozni a hagyomanyokat, most epp a szilveszter miatt kutatok, es tanulsagos szamomra amiket irsz szoval nagyon koszonom neked !!!
Udvozlettel: Bianka Horvath 🙂
Örülök neki, hogy hasznosnak találtad a cikket. Nagyon sok boldogságot kívánok, nem csak szilveszterkor!