Ahol még a fenyőfának is szeme van: karácsony egy iszlám országban

A múlt pénteki hóeséskor még reménykedtem, hogy fehér karácsonyunk lesz, de sajnos idén sem volt szerencsénk. Ezúton üzenem újfent az égieknek, hogy nagyon örülnék neki, ha jövőre be tudnának időzíteni december végére egy jó kis hóesést. Ha ez nem megoldható, akkor legalább esőt ne küldjenek, mert nem valami felemelő érzés karácsony reggelén a pocsolyákat kerülgetve munkába igyekezni. Törökországban  ugyebár december 25-e és 26-a is munkanap, így a szeretet ünnepe elég sokat veszít a jelentőségéből.

De azért nem csüggedek. Hiszem, hogy a karácsony szelleme nem a körülményekben, hanem a a szívemben lakozik, tehát akkor is képes megnyilvánulni, ha az ünnepeket a családomtól távol, egy iszlám országban töltöm. És legalább készülődés közben bármikor leszaladhatok egy kis sóért vagy cukorért a boltba, mert nyitva vannak az üzletek.

Ami pedig a fát, az adventi koszorút és egyebeket illeti, egy pár napos utánajárással ezeknek a beszerzése is simán megoldható. Ankarában például már december elején ellepik a műfenyők és a nagy részben kínai gyártmányú díszek a boltokat. De ha ezek nem elégítik ki az igényeinket, akkor érdemes ellátogatni egy nemzetközi üzletlánc (pl. a Praktiker, IKEA, Kipa) képviseletébe. Igazi, vágott fát is lehet keresni, de nem érdemes. Cserepeset viszont talán igen, bár az is ritkaságszámba megy. A házak udvarán viszont vannak fenyők rendesen, az egészen picinykéktől a több tíz méteresekig, és ezeket a szilveszterre készülve előszeretettel dekorálják is a törökök.

Ha egy nagyobb városban élünk, akkor érdemes ellátogatni a már december első hetében megkezdődő karácsonyi vásárokra és összejövetelekre is, melyek a nagykövetségeken és nemzetközi iskolákban kerülnek megrendezésre. Ezeken lehet találni jó minőségű, házi készítésű karácsonyi lapokat, díszeket és finomságokat, na meg persze egy-két barátot is, akikkel később aztán össze tudunk jönni az egyik nagy bevásárlóközpontban, hogy megcsodáljuk a stílusos díszeket vagy a giccsparádét.

Az alábbi képekkel kívánok békés, boldog karácsonyi ünnepeket mindenkinek, aki idetévedt! Becsüljétek meg azt, amitek éppen van, még ha az szerintetek az nem is túl sok – hiszen minden csak viszonyítás kérdése!

Ankarához is közeledik a karácsony

Az elmúlt évek során jó pár ismerősömben felvetődött a kérdés, hogy itt vajon van-e karácsony. Erre általában azt szoktam válaszolni, hogy Törökországban minden egyes nap karácsony van valahol. Ezzel nemcsak az ország sokszínűségére és nagyságára utalok, hanem arra is, hogy bár az iszlám vallásnak nem része ez az ünnep, a törökök nagyon is kedvelik a karácsonyi díszeket és motívumokat, melyeket év közben is lehet látni itt-ott. Hogy miért is? Mert jól néznek ki.

Ahogy közeledünk az év végéhez, sok helyen lehet látni Törökországban adventi koszorúkat, csengőket és műhóval beborított fenyőfákat. Egy pár héttel ezelőtt az ankarai kültereket is ellepték a lampionok és színes égők. Úgy tűnik, hogy az idén nem fehér, hanem kék karácsonyunk lesz.

Már csak a forralt bor és kürtös kalács íllatú szabadtéri karácsonyi  vásárok hiányoznak. De nagyon!

Az egyik többemeletes fővárosi üzlet karácsonyi pompába öltöztetése már november elején megkezdődött. Szerintem az előkészületek egy párszor biztosan kivágták a biztosítékot a környéken, de a végeredmény mindenképpen szemet gyönyörködtető és szívet melengető lett, éjszakai sötétségben és nappali fényben egyaránt.