Az elmúlt napokban kb. öt embert láttam elcsúszni és/vagy elesni, beleértve jómagamat is. Ne aggódjatok, nem lett semmi bajom, szépen ki vannak párnázva a csontjaim. 🙂
Most megint hó alatt szuszog Ankara. Szerencsére mi nagyon jó helyen lakunk, gyalog is el tudunk intézni mindent. Sajnálom is az úton keresztbeforduló rutinos minibusz és taxi sofőröket, akik sehogy sem tudják megmászni a friss hóval borított emelkedőket, amiket én pár perc alatt örömittasan hódítok meg. El is tölt ilyenkor a büszkeség, és némi kárörvendés, hiszen itt általában nem a gyalogos, hanem az autós az úr.
Ha még több, borongós időben készített és enyhén homályos (de azért hangulatos) képre vágysz, akkor azokat alább megtalálod.
Háttérben a Karum bevásárlóközpont melletti Sheraton Hotel tornya.
Egy kicsit közelebbről. Útba esik jövet-menet…
Egy csinos belvárosi lakóház, melynek erkélyén a legendák szerint medence is van. Ezt speciel én találtam ki, és szerintem teljes mértékben igaz.
Van egy olyan érzésem, hogy a váratlanul jött iskolai szünetet a gyerekek nem a játszótereken, hanem a TV előtt ünnepelték.
Az út végén várják az autósok a hó olvadását. A kép készítése után fél másodperccel a taxi levágott egy 180 fokos fordulatot. Tőlem ezért 9 pontot kapott.
Az elmaradhatatlan mecset, természetesen ezüst kupolával.
Hat nem semmı idö van még mındıg nalatok… İtt szerencsére a 16 fok az allando, ho egy szal se. 🙂
Itt már tavaszodik!
Hogy végleg-e azt nem tudni…
Nagyon vigyázz az esésekkel, én épp most nyögöm a novemberi ügyeskedésem következményeit. Apropó, a lábad már jól van?
Hát, itt már kb. 3 hete nincs hó, de elnézve az időjárást, itt bármikor bármi lehetséges… 🙂
Szia Kata! A bokámra gondolsz? Azzal soha nem volt gond, épp ezért egyeztem bele anno a műtétbe, hogy rendesen helyretegyék. Azért köszi, vigyázz magadra, ha lesz több időm, majd írok mailt. Puszi!