Musztafa Kemal Atatürk halálának évfordulóján, november 10-én reggel 9 óra 5 perckor mindenki abbahagyja, amit éppen csinál, és lehajtott fejjel, sokszor elérzékenyülve emlékszik Törökország hősére. Az autókban ülők erőteljesen dudálnak.
Atatürk itt máig szerves része a mindennapi életnek. Egyrészről minden harmadik idősebb férfit Musztafának vagy Kemalnak hívnak, másrészről Atatürk portréja kivétel nélkül minden egyes boltban, irodában és közintézményben megtalálható. Sok helyen életnagyságú vagy épp gigantikus szobor, hatalmas falfestmény, esetleg egyéb rendkívüli művészeti alkotás formájában bukkan fel a jól ismert, mosoly nélküli, elszánt arc.
Atatürk egész életében lankadatlanul küzdött. Először a első világháborúban ért el kimagasló katonai sikereket, majd az 1919-től 1923-ig tartó török függetlenségi háború vezetőjévé vált. Ez idő tájt az akkori Oszmán Birodalom vezetője vérdíjat tűzött ki a fejére, ami miatt sokáig női ruhába öltözve járta az országot, hogy katonákat toborozzon a szultánság eltörlése és az országot megszálló külföldi csapatok kiűzése érdekében tervezett hadjárathoz.
Ezt sikeresen végrehajtva a Török Köztársaság alapítójaként és első elnökeként élete végéig kitartóan dolgozott az ország modernizálásáért. Gazdasági, kulturális és szociális reformjait bizony legtöbbször az őt körülvevő hitetlenkedőket meggyőzve és az ellene fellépőket kivégeztetve volt kénytelen véghezvinni.
Végeredményként eltörölték a többnejűséget, szétválasztották a vallást az államvezetéstől, és száműzték az oszmán uralkodóház egykori tagjait. Az arab abc helyét átvették a latin betűk, az egyeduralmat felváltotta a demokrácia, és a nők is megkapták az addig csak férfiakat megillető jogokat.
Atatürköt sokan kinevették, amikor azt szerette volna, hogy az akkoriban épülő ankarai utak legalább két jármű szelességűek legyenek, pedig akkor meg csak pár száz autó volt forgalomban. Sajnálatos módon ezt a tervét nem tudta véghezvinni, így a jelenlegi fővárosi közlekedés a sok szűk, egyirányú út miatt bizony komoly hatással tud lenni az ember idegeire.
Ezeket hallva az ember akaratlanul is eltűnődik, hogy a szinte egyedüli nemzeti hősként számon tartott, csak felsőfokú jelzők társaságában emlegetett Musztafa Kemal Atatürk vajon milyen ember is volt.
Az köztudomású, hogy a mai Görögország területén született Atatürknek két nagy szabadidős szenvedélye volt: török ánizspálinka (rakı) és a nők. Gábor Zsazsa saját bevallása szerint 1937-ben hónapokig titkos románcot folytatott Törökország első emberével, miközben egy török diplomata felesége volt. Az is érdekes, hogy az interneten található szinte összes forrás szerint Atatürk 174 cm volt, pedig az egykori török államfő magassága még a 160 cm-t sem érte el. Ezzel is bizonyítva, hogy bizony nem a méret a lényeg. 🙂
Az első kép Mehmet Eruzun által készült.
Nagy utazás 